Hogyan tudod megkülönböztetni a jósló fájásokat a valódi összehúzódásoktól?
A terhesség során gyakran nehéz megkülönböztetni a jósló fájásokat és a valódi összehúzódásokat, ami sok kismamában frusztráltságot, bizonytalanságot okoz. A két fájdalom közötti különbségtétel azonban azért is fontos, mert a valódi összehúzódások a szülés megindulását jelzik, míg a jósló fájások, egyfajta felkészülést a szülésre. Ha kismamaként tisztában vagy ezekkel a különbségekkel, akkor elkerülheted a felesleges aggodalmat vagy a korai kórházba menetelt és felkészültebben reagálhatsz a szülés indulására.
A küszöbönálló vajúdás az az időszak, amely megelőzi az úgynevezett tényleges vajúdást. Ebben a szakaszban számos olyan történés jelentkezik, amelyek arra utalnak, hogy a vajúdás a „küszöbön áll”. Ez az időszak tarthat hosszú hetekig, de napokig is, vagy akár csak néhány óráig. Ebben a szakaszban gyakoriak az úgynevezett jósló fájások, amikor időről időre méhösszehúzódásokat, érez az anya. Ilyenkor időnként megkeményedik a méh, ami eltarthat néhány másodpercig vagy akár egy-egy percig is, majd kienged ez a szorítás, és az élet megy tovább a megszokott módon.
A korai vajúdás más néven látencia szak kissé összemosódhat az előbb említett szakasszal. Az viszont elmondható, hogy a látencia szakaszban már olyan méhösszehúzódások is megjelennek, amelyek hatására a méhnyak illetve a méhszáj fizikai változása elkezdődik. Az anya teste ilyenkor is keresi még a ritmusát, a kontrakciók szintén rendszertelenül jelentkeznek vagy lehetnek akár rendszeresek is, de a kontrakciók hossza nem tart 40-50 másodpercnél tovább. Ezek nem csupán keményedések, hanem a nők többségénél fájdalomérzettel is járnak.
Hogyan tudsz tehát különbséget tenni?
Ahhoz, hogy ezt el tudd dönteni, megkell figyelni ezeket az összehúzódásokat. Van-e bennük rendszer, erősödnek vagy egy idő után elcsendesednek? Hogyan viselkednek, ha testhelyzetet váltasz vagy lepihensz? A jósló fájások általában rendszertelenek. Ha van is köztük némi rendszer az intenzitásuk nem erősödik, sőt általában inkább elcsendesednek egy idő után. Nagyon gyakori, hogy ha a kismama lepihen vagy vesz egy forró fürdőt/zuhanyt, ezek a keményedések elmúlnak. A valódi összehúzódások egy idő után rendszereződnek, nem múlnak el sem pihenésre, sem más tevékenységre és az intenzitásuk fokozódik a fájdalomérzettel együtt.
A látencia szakot a szüléskísérők szociális szakasznak is szokták emlegetni. Ekkor még az anya a legtöbb hétköznapi tevékenységét tudja folytatni, akár méhösszehúzódások közben is. Szívesen beszélget másokkal, többnyire még kifelé figyel, befelé kevésbé. Érdekes megfigyelés, hogy a méhszáj változása és a tudat fordított arányban működik egymáshoz képest. Amíg valaki nagyon nyitott a külvilágra, kommunikatív, és a viselkedése szinte olyan, mint amilyen egyébként szokott lenni, addig a méhszáj valószínűleg még kevésbé nyitott. Aztán ahogy halad előre a vajúdás, a vajúdó nő figyelme egyre inkább befelé összpontosul, és egyre inkább lényegtelenné válnak mindazok a dolgok és történések, amelyek körülötte vannak. A kommunikáció a lényegi dolgokra korlátozódik, egyre rövidebbek és tömörebbek a kismama mondatai. A viselkedése ideális esetben egyre kevésbé kontrollált. A látencia szakaszban a méhszáj tágulása általában még kisebb, mint 4 cm (tehát olyan 1-2 ujjnyi). A korai vajúdás eltarthat akár napokig is, és ha az anya tud pihenni, enni, inni és jól vannak a babával, akkor nincs ok aggodalomra.
Ha bővebben szeretnél tanulni a várandósságról és szülésről, várlak a két napos workshopra, ahol a babaápolás, elsősegély és szoptatás témaköre se maradhat el.
2 napos szülésfelkészítő workshop
Fotó: Pinterest